Harcolni kell egy nőért

A vágy titokzatos tárgya

A szexuálpszichológus előtt megnyílik az emberek hálószobája, amelyen keresztül különleges, egyedülálló bepillantást nyerhetünk abba, mit rontunk el, és hogyan lehet megjavítani.

_{2010.07.24 09:35noitemak.eoldal.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A szexuálpszichológus nagyon gyakran találkozik azzal a problémával, hogy a mai fiatalok nem találnak párt maguknak. Azt se tudják, hol ismerkedjenek, és ha meg is ismerkednek valakivel, az vagy nem felel meg nekik, vagy velük nem akar többet találkozni az illető.

Nagyon nehéz manapság tartós kapcsolatot kialakítani – pedig ez régebben nem így volt. Amikor még nem is létezett az internet, és vezetékes telefonjuk is csak a kiváltságosoknak volt, a személyes találkozások és a kézzel írt levelek jelentették a kapcsolatok fenntartásának lehetőségét. Nagyobb fáradság volt, mégis több mély kapcsolatunk volt, mint manapság sokaknak.

Kettős mérce

Ma a fiatalok félnek. Félnek az intimitástól, félnek „kiadni” magukat, félnek attól, hogy „beleragadnak” egy olyan kapcsolatba, amelynél esetleg lehetne jobb is, félnek a csalódástól. Sokkal magasabbak az igényeik a párjukkal, mint önmagukkal szemben. Egyszer egy fiú arról panaszkodott, hogy a lány, akivel megismerkedett, azért szakított vele, mert „nem fér bele a karriertervébe”. A párválasztás nem munkaerő-toborzás!

A túl magasra tett léc

 Az a tapasztalat, hogy azok a lányok, akik kitűnő tanulók voltak végig, aztán egyetemet is végeztek, lehet, hogy több diplomájuk is van, a legszerencsétlenebbek a párkapcsolatok terén. Egzisztenciálisan sokra vitték, és igényszintjük is megnőtt közben. Természetesen nem tudják elképzelni, hogy a párjuknak ne legyen legalább annyi diplomája és nyelvvizsgája, mint nekik. De ha a statisztikákat nézzük, a fiúk kevésbé szorgalmasak, és kevesebben is diplomáznak, mint a lányok. Egyszer csak elfogynak a korosztálynak megfelelő diplomás férjjelöltek.

Dr. Pándy Mária szexuálpszichológus egyszer egy lánnyal, aki arra panaszkodott, hogy nem talál megfelelő párt, összeíratta milyen tulajdonságokkal kellene rendelkeznie a számára ideális férfinak. 127 tulajdonságot sorolt fel!!! (Megjegyzendő, eléggé átlagos külsejű, majdhogynem szürke kis egér volt.)

Szerezd meg, használd, dobd el!

A szakemberek sokszor tapasztalják azt is, hogy amikor két fiatal megismerkedik, mindkettő szerepet játszik, igyekszik megfelelni valami nem létező előírásnak, esetleg a média által közvetített „jó fejnek” vagy „vamp”-nak akarja bemutatni magát. Ez a szerepjátszás hosszú távon nehéz munka, és úgyis kiderül az igazság, ezért az a legjobb, ha az első perctől önmagunkat adjuk.

A mai fiatalok nagy félreértése, hogy az őszinteség jegyében rögtön elmesélik az összes előző kapcsolatukat (sokszor nem létezőket is beleszőve), a legrészletesebben kitérve még a szexuális együttlétekre is. Ez teljesen felesleges, sőt káros! A másik önbizalmát azonnal aláássa.

További nagy problémának látom, hogy a fiatalok nem mernek teljes valójukkal részt venni a kapcsolatban, számítgatnak, a párjuk mellől kikacsingatnak, hátha akad jobb is. A párkapcsolatokra is igaz lett a fogyasztói társadalom szellemisége: válogatunk, és ha egy kis hibája is van valakinek, eldobjuk és veszünk másikat. A javítás lehetősége vagy az, hogy esetleg én is hibás lehetek, alig merül fel.

A vágy titokzatos tárgya

Még egy nagyon nagy hiba: amikor azonnal ágyba visszük a partnerünket. Ezzel azt fejezzük ki, hogy a szexuális vágy kielégítése a legfontosabb, az embert nem is akarjuk megismerni. És a lányok nagy félreértése: „Ha nem fekszem le vele az első éjszaka, akkor elhagy.” Na, az ilyen fiú hagyjon is el! Viszont a férfias férfiaknak tetszik, ha harcolni kell egy nőért. Ha nem kapják meg azonnal, akkor többre is becsülik!

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter